Kutak mezőgazdasági célokra

• Kutak mezőgazdasági célokra /átmérője 300 - 500 mm/
• Öntözés

A növényeknek a terméshozáshoz elegendő levegő, fény, hő, tápanyag és víz szükséges.

Mit tudunk befolyásolni?

• Tápanyag
• Víz
• Túl sok - károsodás
• Túl kevés - károsodás
• A vízgazdálkodás fő feladatai: a vízkárok elhárítása: ár- és belvízvédelem,
  erózió elleni védekezés
• Vízhasznosítás: víztárolás, öntözés
• Öntözéssel száraz időben is elérhetjük a
  megfelelő termést
• Fagyvédelem, kelesztés, minőségjavítás (pl. gyümölcsszínezés), tápanyagpótlás

Az öntözés célja

• A növénytermesztési terület vízkészletének növelése a
  növények jobb életfeltételeinek biztosítása érdekében
• A növényzet kedvező vízfogyasztása érdekében a talaj
  nedvességtartalmát kell növelni, ezzel lehetővé tenni, hogy az aktív
  gyökérzónában a pórusok víz-levegő aránya kedvező legyen
• A talaj tápanyag készletének növelése
• Trágyázó öntözéskor oldott, vagy folyékony műtrágya adagolásával és
  öntözővízzel együtti kijuttatásával érhető el
• A növénytermesztési terület hőháztartási viszonyainak javítása
• pl. frissítő öntözés a transpirációs zóna párahiánya ellen, fagyvédő
  öntözés a fagykárok ellen
• Káros anyagok talajból való eltávolítása
• Talajjavító öntözés: káros sótartalom talajból való kimosására

Az öntözés célja
Jellegét tekintve: agrotechnikai és műszaki feladat. A növénytermesztési terület vízkészletének növelése a növények jobb életfeltételeinek (levegő, fény, hő, tápanyag, víz) biztosítása érdekében.

A vízgazdálkodás feladatai:

• Vízkárok elhárítása: ár- és belvízvédelem, erózió elleni védekezés
• Vízhasznosítás: víztárolás, öntözés
  ◦ száraz időben is megfelelő termés hozam
  ◦ jelentős termésnövekedés
  ◦ fagyvédelem
  ◦ minőségjavítás (gyümölcsszínezés)
  ◦ tápanyagpótlás (oldott vagy hígtrágyával)
  ◦ káros anyagok talajból való eltávolítása

Az öntözést befolyásoló tényezők

• A növények termesztéséhez szükséges vízmennyiség nagy részét a
  csapadék fedezi, de a vízellátás folyamatossága és a növényzet
  vízfelhasználása között mind mennyiségi, mind időbeli elosztást tekintve a
  növényfajonként és termőhelyenként (talaj, éghajlat) jelentős eltérés van
• A talaj fizikai, kémiai jellemzői:
• Pórustérfogat, talajnedvesség megengedhető alsó és felső határérték,
  víznyelőképesség
• A talaj mélysége, valamint az aktív termőréteg vastagsága
• Aktív gyökérzóna vastagsága (növényfajonként eltérő)
• Aktív talajréteg: 0-80 cm
• Éghajlati és földrajzi adottságok
• Napfény, hőmérséklet, szél, páratartalom, domborzat, szélhatás
• Az éghajlati összefoglaló értékelésére az úgy nevezett ariditási tényező
  (öntözésigényességi tényező) szolgál.

Az öntözési rend a víznorma és az öntözési forduló meghatározását jelenti, mely termőtájanként, növényenként, talajtípusonként, öntözőgépenként változik. Ha a legnagyobb vízigényű hónapban 80%-os biztonsággal pótoljuk a csapadékhiányt, akkor az öntözési idény egy hónapjában az esetek 20%-ban jelentkezik a növényzetnél vízhiány.