Kutak mezőgazdasági célokra
- Kutak mezőgazdasági célokra /átmérője 300 - 500 mm/
- Öntözés
A növényeknek a terméshozáshoz elegendő levegő, fény, hő, tápanyag és víz szükséges.
Mit tudunk befolyásolni?
- Tápanyag
- Víz
- Túl sok - károsodás
- Túl kevés - károsodás
- A vízgazdálkodás fő feladatai: a vízkárok elhárítása: ár- és belvízvédelem,
erózió elleni védekezés - Vízhasznosítás: víztárolás, öntözés
- Öntözéssel száraz időben is elérhetjük a
megfelelő termést - Fagyvédelem, kelesztés, minőségjavítás (pl. gyümölcsszínezés), tápanyagpótlás
Az öntözés célja
- A növénytermesztési terület vízkészletének növelése a
növények jobb életfeltételeinek biztosítása érdekében - A növényzet kedvező vízfogyasztása érdekében a talaj
nedvességtartalmát kell növelni, ezzel lehetővé tenni, hogy az aktív
gyökérzónában a pórusok víz-levegő aránya kedvező legyen - A talaj tápanyag készletének növelése
- Trágyázó öntözéskor oldott, vagy folyékony műtrágya adagolásával és
öntözővízzel együtti kijuttatásával érhető el - A növénytermesztési terület hőháztartási viszonyainak javítása
- pl. frissítő öntözés a transpirációs zóna párahiánya ellen, fagyvédő
öntözés a fagykárok ellen - Káros anyagok talajból való eltávolítása
- Talajjavító öntözés: káros sótartalom talajból való kimosására
Az öntözés célja
Jellegét tekintve: agrotechnikai és műszaki feladat. A növénytermesztési terület vízkészletének növelése a növények jobb életfeltételeinek (levegő, fény, hő, tápanyag, víz) biztosítása érdekében.
A vízgazdálkodás feladatai:
- Vízkárok elhárítása: ár- és belvízvédelem, erózió elleni védekezés
- Vízhasznosítás: víztárolás, öntözés
◦ száraz időben is megfelelő termés hozam
◦ jelentős termésnövekedés
◦ fagyvédelem
◦ minőségjavítás (gyümölcsszínezés)
◦ tápanyagpótlás (oldott vagy hígtrágyával)
◦ káros anyagok talajból való eltávolítása
Az öntözést befolyásoló tényezők
- A növények termesztéséhez szükséges vízmennyiség nagy részét a
csapadék fedezi, de a vízellátás folyamatossága és a növényzet
vízfelhasználása között mind mennyiségi, mind időbeli elosztást tekintve a
növényfajonként és termőhelyenként (talaj, éghajlat) jelentős eltérés van - A talaj fizikai, kémiai jellemzői:
- Pórustérfogat, talajnedvesség megengedhető alsó és felső határérték,
víznyelőképesség - A talaj mélysége, valamint az aktív termőréteg vastagsága
- Aktív gyökérzóna vastagsága (növényfajonként eltérő)
- Aktív talajréteg: 0-80 cm
- Éghajlati és földrajzi adottságok
- Napfény, hőmérséklet, szél, páratartalom, domborzat, szélhatás
- Az éghajlati összefoglaló értékelésére az úgy nevezett ariditási tényező
(öntözésigényességi tényező) szolgál.
Az öntözési rend a víznorma és az öntözési forduló meghatározását jelenti, mely termőtájanként, növényenként, talajtípusonként, öntözőgépenként változik. Ha a legnagyobb vízigényű hónapban 80%-os biztonsággal pótoljuk a csapadékhiányt, akkor az öntözési idény egy hónapjában az esetek 20%-ban jelentkezik a növényzetnél vízhiány.